A dohányzás ártalmassága minden más rizikófaktorénál jobban bizonyított. Évente 5 millióan halnak meg dohányzásra visszavezethetõen. Ez azt jelenti, hogy 10 másodpercenként hal meg valaki a dohányzás eredményeképpen. Tudományos kutatások bizonyítják, hogy a tüdõrák okozta halálozás 90-95%-a, az egyéb szervek rákos megbetegedésének közel egyharmada, a szív- és érrendszeri betegségek közel egynegyede elkerülhetõ lenne eme káros szenvedély mellõzésével. Napi 20 szál cigaretta hatszorosára növeli a szívinfarktus bekövetkezésének kockázatát.

A dohányfüst számos káros összetevõje közül a nikotin emeli a vérnyomást és a pulzusszámot, növeli a szív munkáját, elõidézheti a szívizom rossz anyagcseréjét, fokozhatja a hajlamot a szívritmuszavarra, rontja az érfal állapotát, csökkenti a vér heparinszintjét (trombózis-hajlam), fokozza a vérlemezkék összekapaszkodó - képességét. A füsttel széndioxid, szénmonoxid, nitrogénoxidok, ciánhidrogén, és különféle arzénszármazékok is bejutnak a szervezetbe, melyek szintén érszûkítõ hatással bírnak. A belélegzett szénmonoxid és kátrány közvetlenül károsítja az erek falát és a tüdõt. A dohányosok 5-8 évvel korábban halnak meg, mint a nemdohányzók, a fatális kimenetelû szívbetegségek veszélye kétszeres, a tüdõráké tízszeres, a száj-, garat-, nyelõcsõ-,hasnyálmirigy-,vese-,hólyag daganatok elõfordulási kockázata többszörös. A dohányosokban romlik a szag- és ízérzés, fokozódik az arc ráncosodása, fogékonyabbak felsõ- és alsólégúti fertõzésekre.

A dohányzás lehet felelõs többek között az alábbi betegségek kialakulásáért: szívizominfarktus, agyvérzés, alsóvégtag érszûkület, tüdõrák, szájüregi és ajakrákok, emlõrák, veserák, petefészek és prosztatarák, a krónikus dohányos hörgõgyulladás.