A lipidek /zsírok/ a szervezet kémiailag igen heterogén csoportját alkotják. Élettani szerepüket döntõen csekély vízoldhatóságuk határozza meg. A zsírokat a szervezet a tápanyagokkal veszi fel, de elõállítani is képes.

A koleszterin négy gyûrûbõl álló szteránvázas vegyület, melyet a szervezet a táplálékkal vesz fel, vagy a májban és a bélnyálkahártyában állít elõ. A membránok képzéséhez szükséges, több hormon, és az epesavak elõanyaga, amely lipoproteinekhez kapcsolódva szállítódik. A szervezet a koleszterint nem tudja lebontani. Triglicerid tartalmuk alapján megkülönböztetünk VLDL /nagyon alacsony sûrûségû/, LDL /alacsony sûrûségû/ és HDL /magas sûrûségû / lipoproteint.

Szív-érrendszeri betegség kialakulásának rizikója áll fenn, ha az alábbi értékeket meghaladó a szervezet vérlipidszintje:

Koleszterin: 5,2 mmol/l

LDL-koleszterin: 2,6 mmol/l

Triglicerid: 1,7 mmol/l

HDL-koleszterin: 0,9 mmol/l

A magas VLDL/triglicerid/ és az LDL-koleszterin szint érelmeszesedéshez - a koleszterin érfalra történõ lerakódásához - vezethet, ezért "rossz koleszterinnek" nevezzük. A megváltozott érfal így nem tudja ellátni a funkcióját, könnyebben megsérül, aminek következtében bevérzés, vérröglerakódás keletkezhet. Ez akár szívinfarktust, agyi problémákat, vagy a végtagi erek elzáródását is okozhatja. A HDL koleszterin az érelmeszesedés ellen hat, mert csökkenti az érfalra lerakódó koleszterin mennyiségét, ezért "jó koleszterinnek" nevezzük. A HDL koleszterinszint csökkenése növeli érbetegség kockázatát.

A mozgáshiány és az elhízás rossz irányba befolyásolja a vérlipidszintet. A testmozgás a megnövekedett energia-felhasználás mellett a védõ funkcióval rendelkezõ HDL-koleszterinszintet is emeli. A testsúlycsökkenés egyértelmûen javítja a vér lipidprofilját. 1 kg testsúlyvesztés a triglicerid szintet 5-10%-kal csökkenti.