Pulzust kézzel, és különbözõ eszközökkel is mérhetünk.

Kézi mérés:

A pulzus könnyen kitapintható a csukló, a halánték vagy a nyak verõerénél, és egy másodpercet mutató óra segítségével a pulzusszám is hamar meghatározható. Alacsonyabb pulzusértékeknél (nyugalmi pulzus) érdemes a számolást 1 percig végezni, hogy pontos értéket kapjunk. Magasabb értékeknél a pulzusszám folyamatos csökkenése (megnyugvás) miatt érdemes 10 másodpercig számolni a pulzust, és ezután azt 6-tal megszorozni.

Mérés eszközökkel:

Pulzust igen sokféle eszközzel mérhetünk, úgy mint EKG berendezések, vérnyomásmérõk, pulzusmérõk. Mérési elvükben nem nagyon különböznek, és a pontosságot illetõen sincs általában probléma. Lényeges különbség viszont, hogy a míg a pulzusmérõket kifejezetten azért fejlesztették ki, hogy mozgás közben használják, a többi eszköz inkább orvos diagnosztikai céllal készült, ezért a szabad mozgást akadályozzák.

Pulzusmérõk:

Ma a piacon már számtalan olyan modell létezik, amelyet edzés közben is alkalmazni lehet. Kezdetben jelen voltak az ujjszenzorral mérõeszközök is, mára azonban egyértelmû a mellkasi jeladóval készült modellek piacvezetõ szerepe. Ezek a pulzusmérõk egy mellkasi jeladóból - gyakorlatilag egy kételvezetéses EKG elektród - és egy karóra formájú csukló monitorból állnak. A szív elektromágneses hullámait a jeladó alacsony feszültségû jelekké alakítva továbbítja a csuklómonitor felé, amely így - azokat feldolgozva - mutatja az aktuális pulzusértéket. Vitathatatlan elõnyük, hogy folyamatos, pontos pulzuskijelzésre képesek, és szinte minden fizikai aktivitás közben használhatók.

Polar S-610 pulzusmérõ T61 kódolt jeladóval